A Kósz (ógörögül: Κῶς) név először az Iliászban szerepel, és azóta is folyamatosan használatos. Korábban Stancho, Stanchio vagy Stinco néven volt ismert, az oszmán és a modern törökben pedig İstanköy néven ismerték.
A Rodoszi Johannita lovagok uralkodása alatt Lango vagy Langò néven ismerték, valószínűleg hosszúsága miatt. Olaszul a sziget Coo néven ismert.
Kósz az Égei-tengeren, a törökországi Bodrummal szemben található. A partvonal 112 kilométer hosszú és nyugatról keletre húzódik.
A szigeten több hegyorom is található, amelyek közül néhánynak ősi neve is van: Cape Skandari, korábban Skandarium vagy Skandarion északkeleten, Lacter vagy Lakter délen és a Drecanum-fok vagy Drekanon nyugatra.
A főváros és a Kósznak is nevezett kikötő mellett Kósz szigetének legfontosabb falvai: Kardamena, Kefalos, Tigaki, Antimachia, Mastihari, Marmari és Pyli.
A kisebbek Zia, Zipari, Platani, Lagoudi és Asfendiou.

A fő iparág Kósz szigetén a turizmus, a sziget strandjai pedig a fő attrakciók. A sziget fő kikötője és közigazgatási központja, Kósz város, egyben turisztikai és kultúrális központ is, fehérre meszelt épületekkel, köztük számos szállodával, étteremmel és számos éjszakai klubbal, amelyek a város bárutcáját alkotják. Kardamena, a tengerparti falu, fiatal nyaralók (főleg az Egyesült Királyságból és Skandináviából) kedvelt üdülőhelye és számos bárral és éjszakai klubbal rendelkezik.
Az elmúlt tíz évben jelentősen megnőtt a luxusszállodák száma. Miközben az egy- és kétcsillagos szállodák száma csökkent, a szigeten sok négy- és ötcsillagos luxusszállodák építettek.
2014-ről 2023-ra gyakorlatilag megduplázódott az ötcsillagos szállodák száma. A négycsillagos szállodák növekedése is jelentős.
A mezőgazdasági termelés csak másodlagos a szigeten, a fő termények a szőlő, a mandula, a füge, a görögdinnye, az olajbogyó és a paradicsom, valamint a búza és a kukorica. Állítólag a római saláta a (Parris island Cos) a nevét arról a szigetről kapta, ahonnan származik.
A sziget egy hegyvonulat része, amelytől az ókorban földrengések és süllyedés után szakadt el. Ennek a hegységnek a maradványai közé tartozik a Kalymnos és Kappari sziget, amelyeket egy körülbelül 70 méter mély víz alatti kanyon választ el, valamint a Nisyros vulkán és a környező szigetek.
Kósz szigetén nagyon sokféle kőzet található, ami földrajzi kialakulásához kapcsolódik, különösen figyelemre méltóak a negyedidőszaki rétegek, amelyekben emlősök, például lovak, vízilovak és elefántok fosszilis maradványait találták. Egy elefánt gigantikus méretű megkövesedett őrlőfogát az Athéni Egyetem Őslénytani Múzeumának adományozták és ott megtekinthető.
Kos lakossága túlnyomórészt ortodox keresztény, a Dodekanészosz négy ortodox katedrálisának egyike Kószon található, emellett a szigeten található egy római katolikus templom és egy mecset is a török ​​muszlim közösség számára. Az zsidó Közösség Szent Zsinagógája jelenleg nem látogatható, a közelmúltig önkormányzati kulturális központként működött. A zsinagógát a második világháború alatt a német megszálló erők elpusztították, azonban felújították és megőrizték, minden vallási jelképet érintetlenül hagytak és nemrég még Kósz önkormányzata használta, elsősorban kulturális rendezvényekre. A zsinagóga Kósz kikötőjének közelében található és könnyen megközelíthető gyalogosan vagy kerékpárral.
Az 1920-as évek végén körülbelül 3.700 török ​​élt Kósz városában, a lakosság alig 50%-a, akik főleg a város nyugati részén éltek. Ma a Kószon élő török ​​közösség nagyságát 2000 főre becsülik. Jelentős török ​​lakosságú település Platani (Kermentes) Kósz város közelében.
Úgy tartják, hogy az ókori orvos, Hippokratész Kósz szigetén született és a város közepén áll Hippokratész platánfája. A már öreg fa ágait állvány támasztja alá. A kisvárosban található a Kósz Nemzetközi Hippokratész Alapítvány és a neki szentelt Hippokratész Múzeum is. Az intézet közelében vannak Aszklépion romjai, ahol Herodicus Hippokratész orvost tanított.
Kósz ősi piacterét az ókorban az egyik legnagyobbnak tartották. Ez volt a kereskedelmi és parancsnoki központ az ősi város szívében. Egy 50 méter széles és 300 méter hosszú négyszögletes udvar köré rendezték be. Északon kezdődött és délen a főutcánál (Decumanus) ért véget, amely a városon keresztül vezetett. Az északi oldal a városfalhoz csatlakozott, és a kikötő bejáratához vezetett. Itt volt egy monumentális bejárat. A keleti oldalon üzletek voltak. A Kr.e. 2. század első felében. Az 1. században az épületet a belső udvar felé bővítették. Az épület i.sz. 469-ben egy földrengésben megsemmisült. A piac déli végén volt egy kerek épület római kupolával és egy műhellyel ahol többek között olyan pigmenteket gyártottak, mint az egyiptomi kék. A római korból származó érméket, kincseket és rézszobrokat később fedezték fel a régészek. A nyugati oldalon az ásatások során mozaikpadlós szobákat tártak fel, amelyek állatviadalokat ábrázolnak.
Kósz jelenlegi városi piacát (Μercato delle Erbe) 1933-ban Florestano di Fausto építész tervezte és 1934-ben Rodolfo Petracco fejezte be.

Az Eleftherías tér Kósz város központja, erről a nagyrészt forgalomcsillapított térről a város legtöbb látnivalója könnyen megközelíthető gyalogosan. A térre érve nagyon könnyű eligazodni: északon a Mandraki kikötő található, a nyugati oldalon Kósz óvárosa, a tértől keletre pedig az ősi agora és a Bar Street. A nagy téren éttermek és kávézók nagy napernyők alatt szabadtéri asztalokkal és székekkel várják a turistákat és a helyieket. A tér északi oldalán található az Archeológiai Múzeum, a múzeummal szemben található a Vásárcsarnok. Arab stílusban tervezték, de hasonlóságokat mutat az olasz gyarmati épületekkel is. A téren található Defterdar-mecset is, ami a 2017-es földrengés következtében megsérült, a minaretje összeomlott, a tisztítókút teteje pedig súlyosan megsérült. Jelenleg a minaret újjáépítését tervezik annak érdekében, hogy helyreállítsák a városba látogatók számára a város ismerős sziluettjét. A mecset melletti Fórou kapu is megsérült a földrengés következtében, a helyreállításhoz el kellett távolítani a kapunak különösen pompás megjelenést adó nagy bougainvilleákat.

A Mandráki kikötő bejáratánál található a Nerátzia-kastély (más néven a Szent János-erőd). Az ókorban az erőd egy kis tengeri szigetet alkotott, amelyet híd kötött össze a főszigettel. Már a Johannita lovagrend érkezése előtt is voltak itt erődítmények a kikötő védelmére. A Hadji Hassan mecset a Mandraki kikötő közelében, a Nerátzia erőd és az ókori Agora északi kijárata között található. A mecsetet Loggia mecsetnek is hívják a gyönyörű oszlopos loggiája miatt.
A Johannita erőd bejáratával szemben áll egy nagy platánfa, amely az egész térre árnyékot ad. Állítólag Hippokratész, a modern orvoslás atyja maga ültette a platánfát és ezen fa alatt tanított.
A Casa Romana egy római kori villa rekonstrukciója, egy kívülről nem feltűnő épület a város déli elkerülőútján, található. Közvetlen az óváros szomszédságában található a nyugati ásatások területe. Több száz éven át kihasználatlan volt, nem alakították át így az ókori épületek maradványai viszonylag jó állapotban vannak. A nyugati ásatásokkal szemben áll az Odeon ami viszonylag kicsinek tűnik, de akár 750 fő befogadására is alkalmas volt.
Kósz városától 4 km-re délnyugatra található az Aszklépion ami egy 100 méter magas dombra épült.
Kósz városátol 13 km-re fekszik az Alikes-tó egy nagy sós vizű tó Tigaki és Marmari között amit 1989-ig sólepárlásra használtak és mára Natura 2000 védettség alatt ál. A Hippokrates Nemzetközi Repülőtér közelében található az Antimachia erőd. Az erődöt a 14. században a Johanniták építtették. Az oszmánok 15. és 16. századi támadásait visszaverte, csakúgy, mint a sziget 1457-es ostromát. Az erőd mellett található azonos nevű falucskában áll egy kis helytörténeti múzeum egy tradicionális parasztházzal és egy szélmalommal.
A sziget déli részén található a Kefalosz-félsziget, azonos nevű településével, Kósz városától 40 km-re. A nagyrésze egy fennsíkon fekszik, száz méterrel a tengerszint felett, közvetlenül a Szent János lovag korabeli várrom mögött. A sziget egykori fővárosa, Astypalea állítólag Kefalos környékén található.
Aspri Petra barlangja Kefalosztól mintegy öt kilométerre délnyugatra, a Zini-hegy déli lejtőjén található. Aspri Petra olasz régészek 1922-es ásatásából ismert. Különböző korokból származó, időszámításunk előtti harmadik évezredből származó ásatási leletek miatt. Ezek a legrégebbi település nyomok Kósz szigetén.