Több mint két évezred alatt a hódítók számos nyomot hagytak, a rómaiak halhatatlanná tették magukat a sziget fővárosában egy Odeonnal és egy termálfürdővel, a keresztes lovagok hatalmas erőddel, a törökök két mecsettel és egy hammammal, az olaszok a kormányzói palotával. Nem szabad megfeledkezni a helenisztikus kor számos tanúságtételéről, mint például az Agoráról vagy az Aszklépionról.

Kósz szigetének történelmi áttekintése

Kósz hosszú történelme több korszakot ölel fel, egészen a Kr.e. 3. évezredig. Kr.e., a neolitikum végén (kb. 3500 évig tartó időszak, azaz i.e. 6500-tól 3000-ig). Az ebből az időszakból származó első feltárt épületek néhány maradványától napjainkig az idő összetéveszthetetlen nyomokat hagyott házak, műemlékek és más tárgyak valamint épületek formájában.
Kósz a görög mitológiában is különleges helyet foglal el.
A mítosz szerint itt zajlott le az olümposzi istenek és az óriások híres csatája (az ún. gigantomachia), és itt alapította meg Héraklész és társai a Héraklidész-dinasztiát, melynek legkiemelkedőbb leszármazottja Hippokratész volt.
Kószra a mitikus hősök tettein túl számos nagy civilizáció is hatással volt. Ezek közé tartozott a körülbelül i.e. 1100-tól körülbelül 600-ig terjedő időszak. Kr.e. a minósziak, a mükénéiek és a dórok. Ez idő alatt a sziget virágzott, miközben a háborús fenyegetésekre válaszolt. Ráadásul a politikai rendszer monarchiából oligarchiává változott. Kr.e. 546 Kr.e. 478-ban Kószt meghódította a Perzsa Királyság és egészen ie 478-ig maradt ott. Kr. u. perzsa kézen volt a sziget. Ezen a ponton a Delian Liga (Athén vezette városállamok ligája) tagjává és ismét szabad várossá vált. A következő években, a polgárháború és a politikai nyugtalanság időszakában Kósz szövetséget kötött a Peloponnészoszi Ligával (a görög városállamok katonai szövetsége Spárta vezetésével). Ez idő alatt alapították meg Kósz sziget azonos nevű fővárosát, amely ma is a sziget fővárosa.

Kr.e. 288 Kr.e. 144-ben Kósz beépült a Ptolemaioszi Királyságba, és megtartotta a ptolemaioszi uralkodók által neki biztosított nagy kiváltságokat. A sziget körülbelül 100 éven keresztül virágzott, ami csak a rómaiak i.e. 197-es inváziójával ért véget. Ebben az időszakban épült a nagy Aszklépiosz-templom és más fontos épületek. A sziget későbbi bizánci megszállása minden nem keresztény műemléket megsemmisített és számos földrengés és ismétlődő invázió a sziget fokozatos hanyatlásához vezetett, ami a híres Aszklépiosz-kultusz feladásával tetőzött. A 11. században azonban Kósz újra jelentőségre tett szert, ezúttal az Égei-tenger egyik legfontosabb kikötőjeként a Földközi-tenger keleti részének tengeri kereskedelemének gyors fejlődése miatt.
1309-től 1324-ig a bizánciak a sziget igazgatását először a Johannita rendnek, majd később a templomos lovagoknak adták át. A sziget erődítményei ebből az időszakból származnak, beleértve a Kósz város és Antimachia erődítményeit is. Az 1523-as év jelzi a sziget oszmán megszállásának kezdetét, amely többször is áldozatul esett többek között algériai és velencei megszállók támadásainak. A következő évszázadokat az oszmán megszállók keménysége jellemezte, bár a sziget kikötője fontos állomása volt a kereskedelmi hajóknak a Nyugat és az Oszmán Birodalom között.

A törökök 1911-ben kivonultak a szigetről, helyüket az olaszok vették át, akik nemcsak Kószt, hanem fokozatosan az egész Dodekanészoszt elfoglalták. A szigetcsoportot 1923-ban a Lausanne-i Szerződés hivatalosan Olaszországhoz csatolta és Kósz lakói olasz állampolgárok lettek de szavazati jog nélkül. A második világháború idején Kószt kezdetben a német Wehrmacht foglalta el, amely vereségük után átadta a szigetet az angoloknak. Anglia a maga részéről ideiglenes katonai közigazgatást állított fel a szigeten. 1946-ban Kószt a Dodekanészosz többi szigetével együtt a szövetségesek parancsára Görögországhoz csatolták. Az egyezményt hivatalosan 1948. március 7-én írták alá.

1967-ben a katonaság átvette a hatalmat Görögországban, a katonai diktatúra 1974-ig tartott. A monarchia 1975-ös felszámolása óta Görögország parlamentáris elnöki demokrácia lett. Az első miniszterelnök Konstantin Karamanlis. 1981. január 1-jén Görögország az Európai Közösség (ma EU) tizedik tagja lett. 2002. január 1-jén az euró lett a hivatalos fizetőeszköz, a görög drachma helyett.
Az új évezred első tíz évének kedvező gazdasági fejlődése véget ért, amikor 2010 tavaszán ismertté vált a görög államháztartás valódi helyzete. Drasztikus intézkedések történtek a költségvetési hiány csökkentése érdekében. Ezek hozzájárultak a lakosság egy részének elszegényedéséhez és a kivándorlás új hullámához.

2015-ben a Földközi-tengeren és a balkáni útvonalon átívelő menekülés és migráció 2015/2016-ban menekültválságba torkollott Európában, amely különösen Görögországot érintette.
A török ​​parthoz való közelsége miatt Kósz (valamint néhány szomszédos sziget, különösen Leszbosz) fontos célpont a török ​​partokról hajóval átkelő migránsok számára. A menekültek számára tervezett Kósz szigetén nyilvántartó központ építésével kapcsolatban 2016 februárjában erőszakos összecsapások történtek a lakosok és a rendőrség között, mivel a lakosok attól tartottak, hogy a menekültek hatással lesznek a turizmusra, ami a sziget fő bevételi forrására.
Ami a turisták foglalási adatait illeti, ezek a félelmek beigazolódtak, mivel 2016 nyarára csökkentek a  turisták foglalásai Kószon és a szintén sok menekült által látogatott Szamosz szigetén is, miközben a turisták Görögországban összesített foglalási száma jelentősen megnőtt. Kósz összesített turisztikai foglalásai a következő évszakokban helyreálltak és 2018-ban rekordmagasságot értek el.

2017. július 20-ról 21-re virradó éjszaka, helyi idő szerint hajnali 1 óra 30 perckor, MMS 6,6-os erősségű tenger alatti földrengés rázta meg az Égei-tengert, amely különösen a fővárosban, Kószban okozott pusztítást amiben két ember életét vesztette és legalább 120 megsérült. Egy kisebb cunami árasztotta el a kikötőt.
Az amerikai geológiai intézet szerint a földrengés epicentruma a török ​​tengerparti Bodrum város közelében volt, körülbelül tizenkét kilométeres mélységben.

Kép:
Rob Koster, CC BY-SA 4.0, via Wikimedia Commons