A szervezett hajókirándulásokra szinte minden szállodánál vagy helyi utazási irodánál és az interneten lehet foglalni. Ez az út szinte mindegyik utazási iroda fakultatív programjában benne van. Törökországba a beutazáshoz útlevél vagy személyi igazolvány szükséges amely legalább még hat hónapig érvényes a belépést követően.
A transzferbuszok vagy a szállodáktól vagy az előre meghatározott gyűjtőpontokon veszik fel az utasokat.
A kirándulás ára: 45 €-tól
A hajók Kósz város kikötőjéből indulnak a törökországi Bodrumba. A kompok általában reggel 9 és 10 óra között indulnak Kószról, délután 16 és 17 óra között térnek vissza. Az út hajótól függően 20-40 percet vesz igénybe.
A szervezett programokban egy buszos városnézés van betervezve ami általában a szélmalmokhoz vezet ahol csodálatos kilátás nyílik a városra. A Mindos Kapu és az Amfiteátrum után az arany központban szokott véget érni, utána a buszok visszaszállítják a vendégeket a központba. Bodrumban található a világ hét csodáiból az egyik: a halikarnasszoszi mauzólem maradványa. A mauzóleum kb. 10 perces sétára van a kikötőtől. A belépő: 3 €
A halikarnasszoszi mauzóleum
egy i. e. 353 és i. e. 350 között épült síremlék, amely Mauszólosz perzsa királyi helytartó és felesége számára épült a kis-ázsiai Halikarnasszoszban (ma Bodrum). Szatürosz és Pütheosz görög építészek tervezték. Maga Pütheosz faragta ki az épület tetején található négyesfogatot márványból. A díszítő szobrok elkészítését az ókor híres szobrászai, Szkopasz, Brüaxisz, Timotheosz és Leókharész készítették. Az ókori világ hét csodájának egyike.
Minden nagy síremlék elnevezése Mauszólosz nevére vezethető vissza (mauzóleum).
A 45 m magas, pódiumon álló sírépület görög templomra hasonlított. Piramisszerű tetőzetét 36 ión oszlop vette körül, tíz-tíz oszlop oldalanként (a sarkokban megosztozva egy-egy oszlopon). Az oszlopok – melyek között szobrok álltak –, egy szilárd cellaszerű blokkot képeztek, amely viselte a hatalmas tető tömegét. Csúcsán márványból faragott négyesfogatban Mauszólosz és Artemiszia foglalt helyet.
A sír egy dombon épült, kilátással a városra. Az egész építmény zárt udvarban, az udvar közepén álló, kőből készült platformon állt. Az épülethez vezető lépcsősort kőoroszlánok fogták közre, és a külső falakat mintegy 300, isteneket és istennőket, oroszlánokat és legendás szörnyeket ábrázoló, életnagyságú vagy annál nagyobb szobor díszítette. Minden sarokban márványból faragott lovasharcosok őrizték a sírt. A platform felső szakaszán három frízt faragtak ki:
– a kentaurok és lapidák csatája,
– az amazonok görögök elleni küzdelme és
– az amazonok kocsiversenye.
Ezeknek a domborműveknek a töredékeit az ásatások tárták fel és ma a londoni British Museumban láthatók.
Az épület 16 századon át állt. Sértetlen maradt, amikor Nagy Sándor bevette a várost i. e. 334-ben és az i. e. I. század közepén rendszeres kalóztámadások során is. Később azonban földrengések sorozata romba döntötte. A 15. századra már csak a talapzata maradt felismerhető, és amikor a Johannita lovagok vették be a várost, akkor a bodrumi erőd (Szent Péter vár) megépítésekor, ill. későbbi megerősítések során a mauzóleum romjainak köveit is felhasználták. A romok maradványait 1852-ben a British Museum archeológusa (Charles Thomas Newton) kezdte el újra felkutatni és összegyűjteni, az erődbe beépített részek nyomán.
A Mindos Kapu
A Mindos kapu, amely Halikarnasszosz városfalának fontos pontja volt, jelenleg Bodrum városközpontjától nyugatra található. A város nyugati falait tornyokkal erősítették meg, ahogy áthaladtak a síkon. A tornyok mérete körülbelül 7 x 8,5 méter. A Mindos-kapu két tornya közül az egyik a mai napig szinte eredeti magasságában maradt fenn. Ezt a kaput Mindos-kapunak nevezik, mert Myndos ősi városára néz, amely a félsziget csúcsán található. Helyi neve Diki. A területen, ahol a kapu található, boltíves sírok is találhatók a hellenisztikus és római korból. A tényleges sírkamrák a boltozat alatt találhatók. Szinte mindent Charles Thomas Newton nyitott meg a múlt században. Terrakotta szarkofágokat is találtak bennük.
A Wikipéda, a szabad enciklopédia nyomán.
Képek:
boramalper, CC BY-SA 2.0, via flickr
FollowingHadrian, CC BY-SA 4.0, via Wikimedia Commons
Rijksmuseum, CC0, via Wikimedia Commons
S.L.Kozhin, CC BY-SA 3.0, via Wikimedia Commons
Mickapr, CC BY-SA 4.0, via Wikimedia Commons
Tanya Dedyukhina, CC BY 3.0, via Wikimedia Commons
